Mozgásszegény életmód hatásai

A modern civilizációjú országokban 50% fölött van a szív- és vérkeringési rendszer a halálozási statisztikákban, azaz többen halnak meg szív- és vérkeringési okokból, mint az összes többiből. Ennek sok oka van, elsősorban a magas vérnyomás és a szívinfarktus. Ezeknek jelentős részben a mozgásszegény életmód az oka. A statisztikák alapján a mozgásszegény életmódot folytatóknál másfélszer nagyobb a magas vérnyomás veszélye, mint az aktívaknál.

Az érrendszer fejlettsége
Kísérletek és vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a mozgás hatására sűrűbb koszorúér hálózat fejlődik ki, de csak a fiatal korban. Idősebb korban végzett edzéssel már nem fejlődik az érhálózat. Ennek megfelelően a fiatalkori mozgásnak az egész életünk szempontjából óriási jelentősége van.
Pulzuszám – a szív pihenése
A terhelés növelésével az edzetlen és az edzett emberek között óriási különbség van a pulzusszámban. Az edzettebb embereknek alacsonyabb a pulzusszáma. A szív működésének két fázisa van: összehúzódás és elernyedés. Az összehúzódás azonos időtartam alatt megy végbe mindkét típusnál, azonban az elernyedés az edzett embereknél hosszabb ideig tart, így a szív hosszabb ideig tud pihenni.

Az edzettségi szint és a rák
Statisztikák kimutatták, hogy jelentős mértekben csökken a halálozási arány az egyes korosztályoknál az edzettségi szint növekedésével. A szív- és érrendszeri betegségeknél, sőt a rák esetében is óriási különbségek vannak a halálozási arányban a különböző fittségi szintű embereknél.

Ugye nagyon jó lenne, ha lehetne egy olyan gyógyszert mondani, amely 20%-kal csökkenti a rák előfordulásának esélyét?
Itt van a kezünkben! A mozgás, csak nem használjuk. Ahogy nő a maximális oxigénfelvétel, úgy csökken a rák előfordulása és az ezzel kapcsolatos halálozási arányszám. Egyes rákfajtáknál megdöbbentő a mozgás preventív hatása, akár 50% is lehet. De vajon, hogyan lehet az, hogy a mozgás ilyen mértékben csökkentheti a rák előfordulásának arányát. Minél intenzívebb a mozgás, annál erősebb a preventív hatás (persze, csak egy bizonyos határig).

A mozgás és az agy
A mozgás központi idegrendszerre gyakorolt hatása:
Öregedés hatására az agyban a fehérjék sérülése nőtt, és a fehérjék sérülésének nagyságát a rendszeres mozgás visszafogta. Ha nő a sérülés nagysága az állat együtt butul vele. Ahogy öregszünk kedvezőtlen folyamatok játszódnak le a központi idegrendszerben, többet felejtünk, rosszabb a memóriánk. Ez együtt jár biokémiai változásokkal, amelyek együtt járnak a fehérjék sérülésével. Patkányokon sikerült bebizonyítani, hogy ezt rendszeres edzéssel lehet csökkenteni. A korfüggő csökkenést a memóriában és a tanulási folyamatban megelőzhetjük a rendszeres mozgással, tehát szellemileg frissek maradhatunk, ha mozgunk.

A mozgás tehát az esztétikus izomzat kialakítása mellett a központi idegrendszerre is fantasztikus hatással van. A rendszeres mozgás csökkenti az öregedéssel összefüggő betegségek előfordulásának kockázatát, azaz rendkívül hatékony elixír.

Egyre több emberben tudatosul az életmódváltás gondolata, hogy valamit tenni kell az egészségesebb életért, a jobb állóképességért, erősebb immunrendszerért, a magabiztos, esztétikus külsőért.