MI IS AZ ASZTMA?

Az asztma a légutak hosszan tartó (krónikus) gyulladásos betegsége, amely fulladásérzésben, zihálásban, mellkasi szorító érzésben, valamint éjszakai-hajnali köhögésben nyilvánulhat meg. Időnként nehéz felállítani az asztma diagnózisát, mert hasonló tünetek más légúti betegségekben is előfordulhatnak.

A levegő a légutak révén jut be a tüdőbe. A légutak faágszerűen elágaznak. A légcső a 2 főhörgőre, azok a kisebb hörgőágakra, majd hörgőcskékre, amelyek a léghólyagocskákba nyílnak; oda vezetik a friss levegőt, illetve onnan viszik el a léghólyagocskák falán át oda ,,beszivárgó égésterméket”, a széndioxidot.

Az asztmát a légutak krónikus gyulladásának tartjuk. Ennek a légúti gyulladásnak a hatására a légutak fala, nyálkahártyája megduzzad, a bennük lévőizmok összehúzódnak, az ott lévő nyákmirigyekben pedig több váladék termelődik. Ez a 3 tényező a hörgők – gyakran hirtelen kialakuló – beszűküléséhez vezethet, amely nehézlégzésben, ziháló légzésben, mellkasi szorító érzésben, illetve köhögésben, fokozott köpetürítésben nyilvánulhat meg.

Az asztmás betegek hörgői akkor is gyulladtak lehetnek, ha a betegnek semmilyen légúti panasza nincs (tünetmentes asztmás).

A súlyosabb rosszulléteket asztmás rohamnak nevezzük. Ilyenkor a gyulladt hörgőfal megvastagodik, a hörgők falában lévő körkörös izmok összehúzódnak, és beszűkítik a légutakat. A hörgők szűkülete megakadályozza, hogy a belélegzett levegő el is tudjon távozni a tüdőkből, amely miatt a mellkas felfúvódik. A levegőcsapdákban rekedt levegő mennyisége tovább nőhet azzal is, hogy a bent rekedt levegő kifújása nehézségekbe ütközik. Az asztmás rohamot időnként bakteriális fertőzések váltják ki. Az ilyen beteg köhög, fáj a mellkasa. A hörgőkben jól hallható sípoló-búgó hang keletkezik, amely általában mérőműszer segítségével egyértelműen jelzi a légutak szűkebb voltát.

Megfigyelések igazolják, hogy az alapbetegséghez gyakran társul allergiás rhinitis, conjunktivitis, gyógyszerérzékenység, azonban tisztázatlan, miért nem alakul ki minden asztmánál allergiás rhinitis. Megfigyelések azt is igazolják, hogy az allergiás rhinitisek 25-60 %-a asztmává válik.

KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK

• Vannak vizsgálatok, mely szerint a dohányos szülők gyermekeinél emelkedik az asztma kialakulásának rizikója.
• A környezet agresszív “pollenekkel” való szennyezettsége (a leggyakoribb allergizáló növény a parlagfű és a feketeüröm). Ha már egy adott allergénnel szemben érzékenység alakul ki, akkor ezt gyorsabban követi más allergénnel szembeni asztmatikus érzékenység.
• Ma már nyilvánvaló, hogy genetikus tényezők is szerepet játszanak az asztma brinchiale kialakulásában: ahol az egyik szülő asztmás, ott a gyerekek 15,8 % – a, ahol mindkét szülő, ott 28,6 % bizonyult asztmásnak.
• Allergének: mint a pollenek, állati szőrök, bizonyos ételek, élelmiszeradalékok, penész, irritáló gázok,
•  Erős fizikai terhelés,
•  Különleges időjárási körülmények (pl. fagypont alatti hőmérséklet, magas páratartalom, villámlások, viharok, sűrű köd)
•  Légúti infectiók,
•  Nem steroid gyulladásgátlók,
•  Pszichés hatások: felfokozott érzelmi állapot szaporább levegővételekhez, illetve asztmás rohamhoz vezethet.
•  A lakáson belüli leggyakoribb allergének a háziporatkák és a penészgomba.

A HÁZIPORATKÁKRÓL ÉS A PENÉSZGOMBÁRÓL BŐVEBBEN

A háziporatkák 0,1 és 0,5 mm közötti nagyságú állatkák, melyek 3-4 hónapos életük alatt testtömegük 100- vagy 1000- szeresét kitevő, allergiát kiváltó guanintartalmú, székletrészecskéket ürítenek. Egy orvosi felmérés szerint az asztmás betegek 45-85 %-a allergiás az atkára. A háziporatkák szeretik a nedves-meleg klímát. Különösen jól érzik magukat az ágyakban, a kárpitozott bútorokban, a szőnyegekben és szőnyegpadlókban, ahol az emberi bőr lehulló apró szarupikkelyeiből táplálkoznak.

A poratkák nem feltétlenül az elégtelen higiéné következménye, hanem inkább a lakásunk megváltozott ökológiai viszonyainak az eredménye. A lakások energiaköltségeinek mérséklése érdekében már jól záródó és szigetelő ablakkerteket alkalmazunk és a lakások alaposabb hőszigeteléséről is gondoskodunk. Így a belső helyiségek légcseréje, amely eddig a réseken át, emberi beavatkozás nélkül történt, most teljesen megszűnt. Ugyanakkor megnőtt a lakásokban a levegő páratartalma is. Ideális életkörülményeket teremtettünk ezáltal nemcsak a háziporatkák, hanem a penészgombák és ezek spórái számára is, melyek elsősorban a csempék fugáin, a tusoló függönyén, vagy a szobák sarkaiban jelennek meg. Már egy 10 filléres nagyságú penész is sok millió spórát juttathat a levegőbe, ami allergiás reakciókat válthat ki.

Dr. Bencze Ágota, a bácsalmási Tüdőgondozó Intézet orvosa írta a Magyar Alapellátási Archívum, III. évfolyam 2-3. számában:

,,Az asztma elleni védekezésben hasznos lehet a légtisztító berendezések alkalmazása, mely abszorbeáló tulajdonságánál fogva megköti a légtér szennyezettségét, ezáltal tisztító, frissítő hatást fejt ki. Kedvező klímát biztosít az asztmás beteg részére. Erre alkalmas egy egyszerű készülék, a HYLA, amely otthonunkba természetes és egyszersmind por- és pollenmentes légkört varázsol. Új kutatási eredmények igazolják, hogy nemcsak környezetünk, hanem a lakások, lakóterek levegője is gyakran jelentős mértékben káros anyagokkal szennyezett. Allergia, légzési panaszok, szemégés, fejfájás, megmagyarázhatatlan állandó fáradtság lehet a következmény.”

Az amerikai Környezetegészségtani Intézet kutatói kimutatták, hogy a lakásban mérhető magas allergénszint összefügg az asztma tüneteinek erősségével. A Berlini egészségügyi Hivatal kutatása szerint pedig a legtöbb lakásban a levegő gyakran 50-szer szennyezettebb, mint a nagyvárosok nagyforgalmi kereszteződéseiben. A tudósok mind arra a következtetésre jutottak, hogy az asztmások otthonaiban érdemes csökkenteni az allergének mennyiségét, mivel ezáltal mérséklődhetnek az alapbetegség tünetei.